Nem csak osztják az észt

A címben szereplő “észt”-es szóviccek egész héten röpködnek a magyar csapat háza táján, hol jobb, hol rosszabb időzítéssel. A tallinni Európa-bajnokság kapcsán nekem is eszembe jutott a fenti áthallásos gondolat, nem feltétlenül csak humoros jelleggel. Szervezésben ugyanis megadják a módját az észtek – naná, hiszen idén ünneplik függetlenségük 100 éves évfordulóját. Így talán az sem véletlen, hogy a miniszterelnök, Jüri Ratas is megtisztelte jelenlétével a november 16-24 között zajló Európa-bajnokság múlt szombati megnyitóját.

Sőt, még arra is vállalkozott, hogy (öltönyben) féltérdre ereszkedve a hivatalos megnyitó követ is eleressze, amely (válogatott skipjeik “némi közreműködésével”) pontban a túloldali ház közepén állt meg. Mindezt úgy, hogy túl sok hagyománya (nemzetközi sikerük szinte a nullával egyenlő a sportágban, tehát nem ennek fényébe jött fürdőzni) nincs a curling versenyek rendezésének errefelé, a 2015-ös junior vb ugyanakkor kellő önbizalmat adhat a tallinniaknak ahhoz, hogy bevállalják az Európa-bajnokságot. Még úgy is, hogy utoljára 2004-ben (Bulgária) volt olyan Eb-rendező nemzet, amelynek mindkét csapata csak a B-divízióban szerepelt az adott tornán. Az észtek újítottak is – persze nyilván némi kényszerből is – de most volt először élő televíziós közvetítés a B-divízió néhány találkozójáról – korábban ilyenre nem volt példa curling Európa-bajnokságon.

Az észt miniszterelnök a megnyitón maximálisan kimerítette a “jófejség”-faktort Fotó: @WCF/Alina Pavlyuchik

Úgy persze könnyű villogni és újítani, ha olyan létesítményük van, mint a Tondiraba Jégcsarnok (inkább jégközpontnak hívnám), ahol a központi jégkorong csarnokban zajlik az A-osztály küzdelme öt pályán, a “kispályán” pedig a B-osztály mérkőzései, szintén kifogástalan körülmények közepette. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy egy harmadik különálló csarnokban a műkorcsolya és hoki edzések a curling Eb idején is zavartalanul haladnak, akkor mindjárt jobban érthető a címbeli mondat. Mindezért cserébe elviselhető a csarnok külsőre minimalistának tűnő építészeti megvalósítása, a betonelemek “ormótlansága”. .A funkció ugyanis maximálisan felülírja a dizájnerek és a közvélemény időnként néha irreálisnak tűnő XXI. századi elvárásait. Mindezt egy 1,3 milliós ország alig 450.000 lakosú fővárosának szélén…

Szép látvány, még annak is, aki nem rajong a curlingért – Fotó: @WCF/Alina Pavlyuchik

Ráadásul a helyi curling klub tagjai ezen felül egy negyedik (!) helyszínen három sheetes curlingpályán tudnak gyakorolni a jégközponton belül, amivel mi is némi ízelítőt kaphatunk abból, hogy milyen is lesz/lehet majd a 2021/22-re tervezett budapesti Nemzeti Korcsolya Központ infrastruktúrája. Ha majd felépül és a jeges sportok képviselői nagy örömmel birtokukba vehetik.

Bárcsak már ott tartanánk…