Mi is az a vegyespáros?

Az utóbbi időszakban a magyar curling elsősorban vegyespáros fronton ért el kiemelkedő eredményeket, hiszen 2009-ben a Szekeres Ildikó – Nagy György páros vb-ezüstöt, 2013-ban és ’15-ben pedig a Palancsa Dorottya – Kiss Zsolt duó vb-címeket is szerzett a szakágban. A vegyespáros időközben felkerült a 2018-as pjongcsangi téli olimpia programjába is, ráadásul az akkori 8 csapat helyett 2022-ben már 10 csapattal zajlik majd az olimpia, így egyérPalancsa_Kiss_2015_WCF_Alina Pavlyuchiktelmű, hogy a magyar curling fókuszában most a vegyespárosok szerepelnek.

Közvetítés ugyanakkor ennek a szakágnak a mérkőzéseiről csak ritkán van a televíziókban (on-line adásokban azért sok találkozó követhető, visszanézhető), így nem árt tisztázni az alapvető különbségeket a “normál” csapatverseny illetve a vegyespáros szakág között. Íme egy gyorstalpaló a vegyespáros curling sajátosságaiból:

– A vegyespárosban csapatonként nem nyolc, hanem csak hat kő áll rendelkezésre endenként. Ezek közül ráadásul egyet-egyet (az endet kezdő csapatét a ház előtt, a befejezőét pedig a házban, a button mögött nem sokkal) a kezdésnél a pályára helyeznek, amelyek így már automatikusan játékban vannak. Ennek megfelelően így egy játékrész alatt maximum hat pont szerezhető.

– A vegyespáros mérkőzések nem tíz, hanem csak nyolc endig tartanak

– Az egyik játékos a fennmaradó öt saját kő közül az elsőt és az ötödiket dobhatja el, társa pedig a második, harmadik, negyedik kővel játszhat. Vegyespárosban ezt a két pozíciót akár endenként is váltogathatják a csapatok

– Mindkét játékos söpörheti az elengedett követ, itt sokkal gyakrabban látunk olyat, hogy valaki a saját kövét söpri

– Egy női és egy férfi játékos alkotja a csapatot, itt a csapatversennyel ellentétben tartalék nevezésére nincsen lehetőség

– A vegyespáros szakág jellegzetessége az ún. powerplay, amelyet mindkét csapat egyszer-egyszer kérhet mérkőzés közben, de csak akkor, amikor az adott endben ő a befejező. Ebben az esetben az előre felhelyezett két követ nem a centerline-ra helyezik rá, hanem oldalra, ezzel is növelve annak az esélyét, hogy a befejező csapat egynél több pontot tudjon írni az end végén – vagy adott esetben – takitkai jelleggel – hatékonyabban tudjon védekezni a lopás ellen. Konyhanyelvre lefordítva ez lehet a “dupla vagy semmi” játék…

– Mindkét csapat 22–22 percnyi gondolkozási időt kap mérkőzésenként, az esetleges extra-end(ek)ben 3-3 percnyi plusz időt kapnak a csapatok

– A “lopás” (amikor egy csapat nem befejezőként ír pontot) itt jóval gyakoribb, mint a hagyományos csapatversenyek során

– Az ún. blank endek végén (ahol egyetlen kő sem marad a házban a játék végére) a csapatversenyekkel ellentétben a befejezés joga (ezt szokták a sportági szlengben kalapácsnak hívni) automatikusan átszáll a másik csapatra. Ebből fakadóan a vegyespárosban ritkán látunk olyan endet, amelyben nem születik legalább egy pont.

– Ebben a szakágban 2008-ban rendezték mindössze az első világbajnokságot, így relatíve fiatal “műfajról” van szó

– A vegyespáros curlingben nagyobb szerepe van a helyezett köveknek (draw), mivel itt az előre felhelyezett kövek illetve a söprés korlátozottabb taktikai lehetőségeket biztosít

– A vegyespáros előnye lehet, hogy csak két ember kell hozzá, így fogd a párod és gyertek próbáljátok ki a játékot a kamaraerdei pályán!.

Vizuálisabb olvasóink számára pedig egy angol nyelvű videót is ajánlunk, ahol az alapvető szabályok könnyebben megérthetőek: